Heti egyszeri, klórral fertőtlenített medencében való úszás, és a gyermekünk
olyan tüdőkárosodást szenved, mint egy felnőtt dohányos. Belga kutatók
szerint az uszoda rendszeres látogatása megnövelheti a gyermekek asztmára és
különböző allergiákra való hajlamát. Más tüdőspecialisták szerint azonban a
klóros víz és a tüdőkárosodás közötti összefüggés nem egyértelmű.

Alfred Bernard és csapata, a Université Catholique de Louvain munkatársai,
226, 8 és 12 év közötti gyermeket vizsgáltak, különböző úszási szokásokkal.
Némelyikük életében nem úszott még, volt, aki kéthetente, volt, aki pedig
hároméves kora óta heti rendszerességgel járt uszodába közülük. A kutatók
vérmintát vettek mindegyiküktől, hogy megmérjék három, úgynevezett felszíni
fehérje szintjét szervezetükben. A felszíni fehérjék mennyisége az oxidánsok
túlzott jelenlétéből adódó esetleges tüdő-sérülésekről árulkodik.
Megfigyelhető volt, hogy a fehérje szintje a klóros víznek való kitettséggel
arányosan növekszik.

- A közhiedelemmel ellentétben, a klór nem marad meg a vízben, hanem
elpárolog és a levegőben lévő szénnel és nitrogénnel, többé-kevésbé toxikus
elegyet alkot - mondta Bernard - Ennek fényében szükség lenne javítani a
fedett uszodák légcserélő rendszerén.-

Malcolm Green, a British Lung Foundation (Brit Tüdő Alalpítvány) elnöke
azonban óvatosságra int. Szerinte lehetséges, hogy más tényezők okozzák a
felszíni fehérjék megemelkedett szintjét azokban a gyerekekben, akik
gyakrabban úsznak.

- Az okfejtésük (Bernard és csapatáé) logikusnak tűnik, de nem több puszta
feltételezésénél. Az úszás nagyszerű sport az asztmában szenvedő gyerekek
számára - mondta Green - Vannak ugyan emberek, akik különösen érzékenyek
magára a klórra, azonban ha az uszodákban odafigyelnek arra, hogy ne legyen
túlzott a víz klórtartalma, akkor csak kisebb problémák jelentkezhetnek.

Bernard azonban vitatja kollégája álláspontját. A klór reakcióba lépve a
vizeletben vagy az izzadtságban lévő nitrogént tartalmazó vegyületekkel
erőteljes oxidánst alkot. Ez az oxidáns a tüdőben rongálja a sejteket és
növeli a szövet áteresztő képességét. Ez lehetőséget ad a belélegzett
részecskéknek, hogy mélyebbre "berágva" magukat a tüdőkbe, allergiás
reakciókat váltsanak ki. Az oxidatív sérülés ugyanakkor növeli a
felületaktív fehérjék szintjét, amelyet Bernard csoportja ki is tudott
mutatni a gyerekeken úszás után elvégzett vizsgálatokban. A legmagasabb
kimutatott értékek megegyeztek felnőtt, dohányzó embereknél mértekkel,
mondta Sylviane Carbonalle, a csoport egyik tagja. Azonban, a dohányosoknál
a sérülést az irritáció okozza, nem pedig az oxidatív stressz.

- Több kutatás szükséges, hogy megerősíthessük az úszás és a tüdőproblémák
közötti összefüggést - mondta Carbonalle - Azonban a uszodák klórszintjének
csökkentése, vagy esetleg az egyéb fertőtlenítőkre, például a brómra való
áttérés mindenképpen megfontolandó.

A csoport több más tagja az asztma gyakoribb előfordulását is kimutatta a
fedett uszodákban dolgozó úszómesterek esetében, amely tény jelentőségét,
illetve a tanulmányukkal való összefüggéseit is vizsgálni kívánják. A
kutatók eredményeiket a European Respiratory Society éves konferenciáján,
Berlinben prezentálták.